MEGHÍVÓ

a Magyar Nyelvtudományi Társaság budapesti tavaszi felolvasó üléseire

Figyelem! A tavaszi félév előadásai technikai okok miatt ¼ 5 órakor kezdődnek! 

Az ülések helye: ELTE BTK, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4., A épület, 4. emelet 428. terem

2020. március 3. (kedd) du. ¼ 5 órakor

Fehér Krisztina: Perceptuális dialektológia: nyelvváltozat-preferencia és -attitűd magyar anyanyelvű kisgyerekeknél

A Magyar nyelvi szakosztály ülése

2020. március 10. (kedd) du. ¼ 5 órakor

Bárányné Komári Erzsébet: A magyarországi ukrán nyelvtudomány történetéből

Zoltán András köszöntése 70. születésnapja alkalmából.

Köszöntő: Jászay László

Az Idegen nyelvi szakosztály ülése

2020. március 24. (kedd) du. ¼ 5 órakor

Kuna Ágnes: Az orvos–beteg kommunikáció nyelvészeti elemzése. Elmélet, gyakorlat, módszer

Az Általános nyelvészeti szakosztály Pragmatikai tagozatának ülése

2020. március 31. (kedd) du. ¼ 5 órakor

Woynarovichné Somogyi Judit: Egy készülő magyar–olasz igei vonzatszótárról

Fábián Zsuzsanna köszöntése 70. születésnapja alkalmából.

Köszöntő: Bárdosi Vilmos

Az Idegen nyelvi szakosztály ülése

2020. Április 7. (kedd) du. ¼ 5 órakor

Várnai Zsuzsa: „Ki vagyok én?” Őslakos identitás arktikus városi közösségekben. Szociolingvisztikai interjúk Dugyinkában
A Finnugor nyelvészeti szakosztály ülése

2020. április 21. (kedd) du. ¼ 5 órakor

Laczkó Krisztina: A többes szám első személy mint identitásjelölő az internetes diskurzusokban

Az Általános nyelvészeti szakosztály ülése

2020. április 28. (kedd) du. ¼ 5 órakor

Csontos Nóra: A MONDÁS aktusának konstruálása. A mond-dal és a hangsúlyoz-zal alkotott konstrukciók elemző bemutatása

Az Általános nyelvészeti szakosztály ülése

Minden érdeklődőt szeretettel várnak!

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Németh Zsuzsanna

A nemlexikális öö hang interakciós szerepének elemzése magyar nyelvű társalgásokban

című tanulmányát.

A tanulmány célja a nemlexikális, svához hasonló öö hang használatának vizsgálata hétköznapi, magyar nyelvű társalgásokban a konverzációelemzés elméleti keretében. Szekvenciális, ill. fordulóbeli elhelyezkedésüket tekintve az öö előfordulásai jól meghatározható mintázatokat követnek a korpuszban. Az esetek túlnyomó többségében az öö a fordulókonstrukciós egység belsejében jelenik meg, közvetlenül egy tagmondatot bevezető kötőszó után, jóval a váltásreleváns hely előtt. A beszélők továbbá rendszeresen használják hosszabb, ill. ritkán használatos és/vagy idegen szavak előtt, valamint fordulókezdő pozícióban. Az utóbbi előfordulások között kiemelkedő szerepet tölt be az öö párszekvenciák második párrészét bevezető használata. A jelenség funkcióinak vizsgálata az említett pozíciókban azt mutatja, hogy az öö mint technika fontos szerepet játszik a magyar beszélők forduló- és szekvenciaalkotásának folyamatában. A korpusz elemzése arra enged következtetni, hogy a fordulóalkotás tagmondatról tagmondatra történik a magyar nyelvű társalgásokban. Ez rávilágít a szintaxis és a nyelvhasználat, azaz a nyelvtan és a pragmatika közötti interakcióra.

Kulcsszavak: öö, társalgáselemzés, forduló, szekvencia, magyar nyelvű társalgások

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Turi Gergő és Surányi Balázs

Az univerzális kvantor extra tág hatókör-értelmezése. Mondattan vagy jelentéstan?

című tanulmányát.

A hatókör-értelmezésre vonatkozó klasszikus generatív nézet szerint egy kvantor logikai hatóköre nem terjedhet túl azon a finit tagmondaton, amelyben az adott kvantor áll (azaz: nem vehet fel extra tág hatókört). Egyes, empirikusan ezidáig nem kellően megerősített feltételezések szerint azonban létezik egy kivételes, vonzat szerepű kötőmódú tagmondatot tartalmazó szerkezettípus, amely megengedi a benne szereplő univerzális kvantor számára az extra tág hatóköri olvasatot. Wurmbrand (2013; 2018) szintaktikai magyarázata szerint emiatt a kvantorhatókörre vonatkozó klasszikus, finit tagmondati lokalitási korlátot gyengíteni szükséges, míg Farkas–Giannakidou (1996) jelentéstani magyarázata azt állítja, hogy a kivételes hatóköri olvasat jelentéstani újraelemzésnek köszönhető.
Tanulmányunkban a jelenséget magyar anyanyelvű felnőtt beszélők ítéletei alapján vizsgáljuk. Kimutatjuk, hogy az extra tág hatóköri értelmezés (1) valóban elérhető a kritikus mondattípusban, de (2) hasonlóképpen elérhető egy a kritikustól minimálisan eltérő olyan mondattípusban is, melyre magyarázatként csak a jelentéstani újraelemzés terjeszthető ki, míg a szintaktikai lokalitási korlát gyengítése nem. Ez alapján a vizsgált extra tág hatóköri olvasatnak a jelentéstani újraelemzésen alapuló magyarázata mellett, és a kvantorhatókör klasszikus, finit tagmondat alapú szintaktikai lokalitási megszorításának a feladása ellen érvelünk.

Kulcsszavak: logikai hatókör, kvantor, kvantoremelés, szintaktikai lokalitás, jelentéstani újraelemzés, kísérletes mondattan, magyar nyelv

MEGHÍVÓ

A Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozata,
a Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont és
az SZTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszéke

2020. május 22-én (pénteken) 13 órától
a Szegedi Tudományegyetemen (Szeged, Egyetem u. 2., Kari Konferenciaterem)

rendezi meg soron következő kerekasztal-konferenciáját.

A konferencia témája: A lexikai pragmatika Magyarországon (2000–2020)
A konferencia elnöke és szervezője: Dr. habil. Bibok Károly

Húsz éve annak, hogy a 7. Nemzetközi pragmatikai konferencia (Budapest, 2000. július 9–14.) programjába bekerült egy tíz előadást egybefogó panel Pragmatics and the flexibility of word meaning címmel, amelyet Németh T. Enikő és Bibok Károly szervezett. A panel témájának bemutatásában azt írtuk, hogy bár a kutatók különböző kritériumok szerint járnak el annak eldöntésében, hogy a szavak kontextuális jelentései lexikailag vagy pragmatikailag kezelendők-e, az nem kétséges, hogy a megnyilatkozásokban megjelenő szójelentések magyarázatához mindenképpen szükséges figyelembe venni a lexikai szemantikának a pragmatikával való interakcióját. Ennek kapcsán beszéltünk a panel előadásaiból készült kötet bevezetőjében (Németh T. – Bibok 2001: 1) egy új, alakulóban lévő nyelvészeti diszciplínáról: a lexikai pragmatikáról. Némileg specifikusabban fogalmazva: a lexikai pragmatikát a szójelentésekben kódolt információk és a belőlük kikövetkeztethető tartalmak közötti viszony, valamint a következtetés mechanizmusai érdeklik. A 2000 óta eltelt csaknem húsz évben a kifejezetten lexikai pragmatikainak nevezett kutatások jelentős teret nyertek mind nemzetközi, mind magyarországi viszonylatban.
A 2020 tavaszán soron következő Pragmatikai Kerekasztal témájául éppen ezért a lexikai pragmatikát választottuk, hogy számot vessünk, milyen eredményekre jutott a hazai kutatás az elmúlt két évtizedben ezen a speciális területen. Az összegzés mellett a másik cél az előretekintés: a szójelentés lexikai pragmatikai megközelítéséből keletkező újszerű összefüggések keresése és a megoldásra váró problémák jelzése. Mind az összegzés, mind az előretekintés esetében két kérdés körüljárásával juthatunk előrevivő meglátásokhoz. Ez a két kérdés a következő:
1. Hogyan reprezentálható a különböző fajtájú lexikai egységek – köztük a fogalomszavak (content words), a viszonyszavak (functional words), az indulatszavak, az indexikus lexémák – szótárban kódolt és ténylegesen kommunikált jelentése?
2. Milyen módokon és interpretációs mechanizmusok útján kaphatjuk meg az előbbiekből az utóbbiakat?

A konferencia-előadásra szól felkérést elfogadták:
Alberti Gábor és mtsai, Bibok Károly, Csatár Péter és Tóth Enikő, Dér Csilla, Furkó Péter, Gyuris Beáta, Schirm Anita, Szabó Martina, Vaskó Ildikó (a részletesebb programot 2020 áprilisában tesszük közzé).
Az előadók által képviselt nézetek bemutatásának 15 perces prezentációit egy általános vitaszekció követi.

A Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszéke, a Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont és a Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozata 2020-ban ismét megrendezi az

Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban

című konferenciát.

A konferenciára olyan magyar nyelvű előadásokat várunk, amelyek szemantikai és pragmatikai témájú kutatások még nem publikált eredményeiről számolnak be, és nemzetközileg elfogadott módszereket fejlesztenek tovább és/vagy alkalmaznak újabb területeken.

A konferencia időpontja: 2020. április 24. (péntek)

Helye: SZTE BTTK Kari Konferenciaterem, Szeged, Egyetem u. 2.

A konferenciára az előadások rövid összefoglalójával lehet jelentkezni, amelyek az előző konferenciákhoz hasonlóan egy hazai egyetemi oktatókból és kutatókból álló szakmai bizottság bírál el. A 2000-3000 karakter terjedelmű (összesen, azaz szóközökkel és hivatkozásokkal együtt) összefoglalókat a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre lehet e-mailben elküldeni. Kérjük, hogy az összefoglalók ne tartalmazzák az előadók nevét, munkahelyét! Ezeket az információkat az e-mailben kérjük külön feltüntetni.

Az összefoglalók beküldési határideje: 2020. március 5.

Az elfogadásról/elutasításról szóló értesítéseket 2020. március 26-ig küldjük ki.

A konferencia szervezői: Ivaskó Lívia, Németh T. Enikő, Németh Zsuzsanna és Szécsényi Tibor.

A szakmai bizottság tagjai: Alberti Gábor (PTE), Andor József (PTE), Árvay Anett (SZTE), Bibok Károly (SZTE), Csatár Péter (DE), Dér Csilla Ilona (KRE), Gyuris Beáta (MTA NYTI), Kiefer Ferenc (MTA NYTI), Małgorzata Suszczyńska (SZTE), Nemesi Attila László (PPKE), Szili Katalin (ELTE), Tátrai Szilárd (ELTE), Tolcsvai Nagy Gábor (ELTE) Tóth Enikő (DE), Vecsey Zoltán (MTA-DE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport)

A konferencia előadásai alapján beküldött tanulmányok szakmai bírálat után a Jelentés és Nyelvhasználat című folyóiratban jelenhetnek meg.

SZTE BTTK Általános Nyelvészeti Tanszék
Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont
Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozat