Kötetünkkel Kenesei Istvánt, tanárunkat, az SZTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola vezetőjét és az Elméleti Nyelvészet Doktori Program szintaxist oktató professzorát, témavezetőjét köszöntjük 70. születésnapja alkalmából. Kenesei István sokrétű, nagy ívű tudományos és oktatói pályája egy nagyon fontos szegletének lehettünk részesei 1993-tól az Elméleti Nyelvészet Doktori (fő)Program, majd 2001-től a Nyelvtudományi Doktori Iskola létesítésétől kezdődően. Ezen közel negyedszázad alatt doktoranduszhallgatók százai kerültek Kenesei Istvánnal közvetlen kapcsolatba, egyrészt a szegedi Nyelvtudományi Doktori Iskola hallgatóiként a szintaxiskurzusokon, szintaxis kutatószemináriumokon, témavezetői szemináriumokon, személyes konzultációkon, másrészt az ország valamennyi nyelvtudományi doktori iskolájának hallgatóiként a Tanár Úr által 1996-ban elindított és azóta évente megrendezett Nyelvészdoktoranduszok Országos Konferenciáján.
Kenesei István az SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola létrehozásával és vezetésével, valamint a Nyelvészdoktoranduszok Országos Konferenciájának a megszervezésével nemcsak iskolateremtői tevékenységet folytatott, hanem példát adott a fiatalabb kutatónemzedékeknek abban, hogyan érvényesítsék következetesen a tudományosság kritériumait, és miért fontos a tudományos eredmények szakmai közösség előtti bemutatása és megmérettetése. A doktori kurzusokon és konferenciákon kritikai hozzászólásaival arra ösztönözte a doktoranduszokat, hogy álláspontjuk mellett merjenek határozottan kiállni, a tudományos vitákban az érveket első helyre téve bátran részt venni.
A tudományos kritikák mellett a tanítványok mindig számíthattak a Tanár Úr tanácsaira, segítségére, támogatására. Az Elméleti Nyelvészet Doktori Program könyvtára és eszközparkja jelentősen gyarapodott a jóvoltából, személyes kutatási kereteinek a felajánlásából.
A fentiekből egyértelműen látszik, hogy Kenesei Istvánnak jelentős szerepe van a szegedi nyelvészképzés struktúrájának létrehozásában mind az oktatott és kutatott tématerületeket, mind a képzés folyamatának kialakítását, mind pedig a doktori iskola szervezeti felépítését illetően. Ezek a különböző struktúrák egy jól átgondolt stratégiai gondolkodás eredményei, amely stratégiai gondolkodás nemcsak a szegedi viszonyokat és lehetőségeket vette figyelembe, hanem országos és nemzetközi perspektívát kínált.
Tanítványainak, az SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskolája volt és jelenlegi hallgatóinak kettős, anonim, szigorú lektoráláson átesett és a lektorok, szerkesztők megjegyzéseinek, kéréseinek megfelelően átdolgozott tanulmányaival tisztelgünk Kenesei István előtt. A köszöntő kötet tanulmányait elméleti és módszertani sokszínűség jellemzi. A kötet 14 tanulmányát három tematikus blokkba rendeztük. Az első csoport a nyelv és a kogníció kapcsolatát tárgyalja (Gervain Judit, Ivaskó Lívia, Papp Melinda, Tóth Alinka), a második tematikus blokkban a grammatikai struktúrákkal és problémákkal foglalkozó tanulmányok kaptak helyet (Ekaterina Georgieva, Gugán Katalin, Ittzés Nóra, Lipták Anikó, Scheibl György, Szécsényi Krisztina, Szécsényi Tibor, Szőke Bernadett), végül a harmadik csoport nyelvhasználati struktúrákat és stratégiákat vizsgál (Nagy C. Katalin, Németh Zsuzsanna, Varga Marianna).
A szerzők, a lektorok és a szerkesztők példás együttműködésen alapuló munkájának köszönhetően reményeink szerint egy elsőrendű tanulmányokból álló kötettel köszöntjük az ünnepeltet tanítványai és a doktori iskola nevében.
Szeged, 2017. március 20.
Németh T. Enikő és Szécsényi Tibor
SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék
Andor József |
Kozmács István |
NYELV ÉS KOGNÍCIÓ
Gervain Judit
Miért különleges a beszéd? A beszéd mint kitüntetett hanginger a hatékony idegi kódolás elmélete szerint
Ivaskó Lívia – Papp Melinda
A kulturálisan releváns információk átadása mint az emberi nyelvhasználat egy sajátos lehetősége
Tóth Alinka
Idegtudományi eredmények hozzájárulása a nyelvről alkotott felfogáshoz
GRAMMATIKAI STRUKTÚRÁK ÉS PROBLÉMÁK
Ekaterina Georgieva
A nem véges mellékmondatokról: a magyar -ván/-vén képzős határozói igeneves szerkezetek elemzése finnugor és törökségi nyelvek adatainak tükrében
Gugán Katalin
Diakrón rondó: tagadás – hogy-törlés – igemódosítók – tagadás
Ittzés Nóra
Az igekötői szófaj nagyszótári feldolgozásáról, különös tekintettel az el igekötőre. Appendix egy disszertációhoz
Lipták Anikó
A Pom Pom talány. Egy új érv a szigorú ellipszisazonosság ellen
Scheibl György
Nyelvtaniszabály-konfliktusok kanonikus tipológiai megközelítésben
Szécsényi Krisztina
A nominatívuszi alanyos infinitívuszi szerkezetek és az újraszerkesztés kapcsolatáról
Szécsényi Tibor
A visszaható névmás esete a fókuszpozícióval. Avagy ki látja Drakulát a tükörben?
Szőke Bernadett
Mi fán terem a szoros értelmező?
NYELVHASZNÁLATI STRUKTÚRÁK ÉS STRATÉGIÁK
Nagy C. Katalin
Pragmatikai és kognitív szempontok a grammatikalizáció kutatásában
Németh Zsuzsanna
Négy javítási művelet interakciós funkciói magyar nyelvű társalgásokban
Varga Marianna
A „puszta nyelvi jelentés" tudatos elérhetőségéről és a bírósági kihallgatásokon betöltött szerepéről